Az önmaga ellen forduló személyt / és hozzátartozóját / is megilleti személyes adatainak védelme

Közzétéve: 2015. február 19.

null

Ha felidézzük a különböző médiumok öngyilkosságról szóló tudósításait, egyes beszámolók jellemzően keresik az eseményt kiváltó okokat. Ezek az információk gyakran a szomszédoktól, kollégáktól, esetleges szemtanúktól vagy hozzátartozóktól érkező vélemények vagy pusztán találgatások.

Ezekben előfordul, hogy megjelenik

  • egészségi állapotra vonatkozó információ (pszichiátrián kezelték, súlyosan depressziós volt, már az egyik hozzátartozója is öngyilkos lett stb.)
  • káros szenvedélyre vonatkozó információ (alkoholista volt, évek óta drogozott)
  • és néha személyes bűnügyi adatra vonatkozó információ (nem rég szabadult a börtönből, már többször elítélték).


Ezek az adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII törvény /Info tv. /előírásai szerint különleges személyes adatnak minősülnek, hiszen az érintett személy testi, lelki, egészségi állapotára vagy büntetett előéletére vonatkoznak, de lehetséges, hogy a hozzátartozók különleges személyes adataira nézve is tartalmaznak információt.

Az Info tv adatkezelési elvei szerint a személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, de csak a cél megvalósításához szükséges mértékben és ideig.

A törvény szerint a különleges személyes adat csak az érintett személy írásbeli hozzájárulásával, az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából kezelhető.

Írásomban az Info tv. tükrében vizsgálom, melyek a szuicid tudósítások adatkezelési jellemzői, problémái.

Először is tisztázzuk, hogy a szuicid tudósítások során ki tekinthető érintett személynek.

Érintett személy az azonosított természetes személy, vagyis az, akinek nevét, fényképét közlik a médiumok.

Már pedig, ha az illető bármilyen minőségben valaha is szerepelt a médiában minden esetben közölték a nevét és fényképét is.

Érintett személy a közvetetten azonosítható személy, akinek a közvetett információk (utca, ház, iskola, munkahely, egyéb családi adatok, stb.) összekapcsolásával, együttes megjelenítésével lehetővé teszik a beazonosítását, kilétének megállapítását.

Ha szuicid tudósításokban megjelenő, közvetett beazonosíthatóságot eredményező információk alapján maguk az érintett személy hozzátartozói is beazonosíthatók, akkor a krízishelyzetben lévő, önmaga ellen fordult személy, valamint a hozzátartozói is egyaránt érintett személynek tekintendők.

Vajon adatkezelésnek minősül-e a médiumok híradásaiban megjelentetett személyes adat?

Az Info tv. szerint az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, nyilvánosságra hozatala adatkezelésnek minősül.

Így a szerkesztőség, a kiadó adatkezelőként felelőssé válik az adatok felvétele és nyilvánosságra hozatala tekintetében.

Elemzésem arra is irányul, vajon a médiumok a jogszabályban megjelölt célból kezelik-e a   szuicid híradásokban gyakran megjelenített minősített adatokat.

Az Info tv. korábban említett adatkezelési feltételeibe /hozzájárulás, jogi kötelezettség teljesítése/ nem illik bele a média esetenkénti adatkezelése, de érdemes ezt a média esetében részletesebben körüljárni.

Vajon a közösség információhoz való joga, a médiumok tájékoztatási kötelezettsége olyan jogos érdeknek tekinthető-e, amely felülírja a beteg, krízishelyzetben lévő személy személyiségi jogait, különleges személyes adatai védelmének jogát, amikor egy át nem gondolt tudósítás újabb öngyilkosságokat idézhet elő?

Vajon felülírhatja-e a médiumok tájékoztatási kötelezettsége, a nézők, hallgatók, olvasók információhoz való joga a megmentett személy rehabilitációhoz fűződő jogos érdekét, amikor minősített személyes adatának nyilvánosságra hozatala az érintett személy társadalmi beilleszkedését, munkahely-teremtésének lehetőségét, családi életét hátrányosan befolyásolhatja?

Egyébként a szuicid tudósításokban, amennyiben a különböző jogok találkozása, esetleges ütközése állna is fenn, - véleményem szerint - akkor is az érintett személy emberi méltóságából eredeztethető személyiségi jogának, valamint személyes adatai védelmének kell elsődlegesen érvényesülnie.

A média néha tudósít a szuicid eseményt túlélő személy hozzátartozójáról vagy az ilyen eseményt megakadályozó személyről.

Ez a tudósítás lehet hasznos, rámutathat arra, miről ismerhető fel a krízishelyzetben lévő személy, vagy, hogy összefogás eredményeként meghiúsulhat a szuicid esemény, és rávilágíthat arra is, hogy a megmentett ember örül, hogy életben maradt stb.

Túl azon, hogy a túlélő személy rehabilitációját hátráltathatja különleges személyes adatainak nyilvánosságra hozatala, felvetődhetnek további adatkezelési kérdések is:

Vajon tájékoztatták-e előzetesen a nyilatkozót személyes adatainak kezeléséről, annak céljáról, illetve volt-e olyan állapotban, hogy megfelelő belátási képességgel rendelkezett, amikor a hozzájárulását vélelmező riportot készítették.

Írásomban röviden arra is kitérnék, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre a jogosulatlan adatkezelések esetén:

Az érintett jogainak megsértése esetén tiltakozhat az adatkezelőnél, bírósághoz fordulhat, és kártérítést követelhet a Ptk. személyiségi jog megsértése esetére vonatkozó szabályai szerint.

A Ptk. kárfelelősségi szabályai vétkességen alapuló szabályok, vagyis a kezelő kimentheti magát azzal, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, ez esetben a bizonyítási kötelezettség az érintett személyt terheli.

Ez az eljárás hosszadalmas és költségekkel jár, de lehetőség van kártérítés, sérelemdíj igénylésére is.

Az érintett személy az jogai védelme érdekében, az Info tv. alapján is kezdeményezhet bírósági eljárást s ennek keretén belül is igényelhet kártérítést.

Fontos megemlítenem, hogy ebben az eljárásban az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy adatkezelése megfelel a jogszabályban foglaltaknak.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál / NAIH / - mely szervnek alapvető feladata a személyes adatok védelme, bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye áll fenn.

A hatóság a jogosulatlan adatkezelésnek vagy veszélyének megállapítása esetén felszólítja az adatkezelőt annak megszüntetésére, de adott esetben az adatkezelő felügyeleti szervénél is ajánlást tehet akár jogszabályalkotás iránt is. A jelentés nyilvános, és tartalmazza a hatóság által feltárt tényeket és az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket.

Amennyiben az adatvédelmi hatóság felszólítása vagy ajánlása nem vezetne eredményre, úgy adatvédelmi hatósági eljárást indíthat vagy jelentést készíthet.

Az adatvédelmi hatóság eljárása során megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését és 100.000 - 10.000.000 Ft - ig terjedő bírságot is kiszabhat.

Az érintett személy a büntetőjog eszközeivel is élhet, ugyanis aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva, jogosulatlanul vagy céltól eltérően személyes adatot kezel, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A jogosulatlan adatkezelés más bűncselekményt is megvalósíthat: így a magántitok megsértését, a magántitok jogosulatlan megismerését stb., amelyet a törvény szintén büntetni rendel.

Írásomnak nem célja a médiumok ostorozása, hanem kizárólag arra irányul, hogy felhívjam a médiamunkatársak figyelmét: szuicid tudósításaikban az adatkezelésre vonatkozó előírásokat is tartsák tiszteletben, ezzel is elősegítve az érintett személy emberi méltóságának megőrzését, rehabilitációját, illetve a hozzátartozók fájdalmának enyhítését, esetleges önvádjuk csökkentését, az esemény mielőbbi feldolgozását.

 

Dr. Bodonovich Jenő

média- és hírközlési biztos